Az elektromos korszak emberi oldala, amiről ritkán beszélnek
Az elektromos autók térnyeréséről gyakran technológiai sikertörténetként beszélünk. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy ez az átállás nemcsak gépeket, hanem embereket is lecserél. Európában az autóipar több millió munkahelyet jelent – és ezek közül sok most komoly veszélybe került.
Kevesebb alkatrész, kevesebb ember
Egy hagyományos belső égésű motoros autó több ezer mozgó alkatrészből áll. Egy elektromos jármű jóval egyszerűbb felépítésű. Ez a hatékonyság ára:
- kevesebb szerelési művelet
- kevesebb specializált munkakör
- rövidebb gyártási idő
A következmény egyértelmű: kevesebb emberre van szükség ugyanannyi autó előállításához.
Beszállítók a szakadék szélén
Az európai autóipar gerincét nemcsak a nagy márkák, hanem a több ezer kis- és közepes beszállító adja. Ezek közül sok:
- kizárólag motoralkatrészekre szakosodott
- nem rendelkezik tőkével az átálláshoz
- nem tud egyik napról a másikra profilt váltani
Számukra az elektromos forradalom nem lehetőség, hanem létkérdés.
Regionális sokk
Egy-egy autógyár vagy beszállítói klaszter egész térségek megélhetését biztosítja. Ha ezek meggyengülnek:
- nő a munkanélküliség
- csökken a helyi vásárlóerő
- társadalmi feszültségek alakulnak ki
Ez különösen igaz Közép- és Kelet-Európára, ahol az autóipar az egyik legfontosabb gazdasági pillér.
Átképzés: megoldás vagy illúzió?
Az átállás hívei gyakran hivatkoznak az átképzésre. A valóság azonban árnyaltabb:
- nem minden szerelőből lesz szoftvermérnök
- az új munkahelyek száma nem feltétlenül pótolja a régieket
- az átmeneti időszakban sokan kiesnek a rendszerből
Az átképzés szükséges, de nem csodaszer.
Ki viseli a felelősséget?
A kérdés már nem az, hogy lesznek-e vesztesek, hanem az, hogy:
- ki finanszírozza az átmenetet
- hogyan védik meg a legkiszolgáltatottabb rétegeket
- és mennyire igazságos az átállás terheinek elosztása
Ha ezekre nincs válasz, az elektromos átállás társadalmi ellenállásba ütközhet.
Összegzés
Az autóipari forradalom nemcsak technológiai, hanem szociális kihívás is. Európa akkor lehet sikeres az új korszakban, ha nemcsak az autókat, hanem az embereket is magával viszi. Ellenkező esetben a zöld jövő ára túl magas lehet – nem pénzben, hanem sorsokban mérve.