Vámok, befektetések és a túlélés dilemmája
Az európai autóipar most nem technológiáról vitázik, hanem stratégiáról. A kérdés egyszerűnek tűnik, a válasz azonban kockázatos: megvédi-e Európa a saját gyártóit, vagy kinyitja a kapukat a kínai szereplők előtt, bízva abban, hogy a verseny hosszú távon erősít?
Védekezés: vámok és korlátozások
Az egyik út a védekezés. Ennek eszközei:
- dömpingellenes vámok az olcsó kínai EV-kre
- szigorúbb szabályozás és ellenőrzések
- támogatások az európai gyártóknak
Ez rövid távon levegőhöz juttathatja a hazai szereplőket, de kockázata is van: drágább autók, lassabb innováció, és esetleges kereskedelmi ellenlépések.
Nyitás: befektetés és együttműködés
A másik út a kontrollált nyitás. Kínai gyártók:
- európai üzemeket építenek
- munkahelyeket hoznak létre
- technológiát és tőkét hoznak
Ez gyorsíthatja az elektromos átállást, de felveti a kérdést: kié lesz a tudás és a döntési jog?
A szuverenitás ára
Az autóipar nemcsak gazdasági ágazat, hanem stratégiai infrastruktúra. Ha Európa túlzottan függ külső szereplőktől:
- sérül az ellátásbiztonság
- csökken az alkupozíció
- hosszú távon elveszhet az ipari önállóság
A teljes elzárkózás viszont szintén veszélyes, mert elszigetel.
Középút létezik?
Egyre több szakértő szerint a megoldás a feltételes nyitás:
- helyi gyártás és beszállítói arány előírása
- technológiai transzferhez kötött engedélyek
- európai akkumulátor- és szoftverfejlesztés felpörgetése
Ez nem gyors megoldás, de csökkentheti a kockázatokat.
Összegzés
Európa válaszút előtt áll. A döntés nem fekete-fehér: a védekezés időt nyerhet, a nyitás tempót adhat. A tét azonban óriási: megmarad-e Európa önálló autóipari nagyhatalomnak, vagy egy globális lánc egyik végpontjává válik. A következő évek döntései évtizedekre határozzák meg a kontinens helyét.